KAMPÁNY!

KAMPÁNY!

2009. július 1., szerda

Ha a lélek összeforr - 11. fejezet

Hazugságok 2.

Ismét esős nap volt Forksban, bár ezen már senki sem lepődött meg. A Cullenek előző este érkeztek haza Denaliból és értesültek arról, hogy a két alakváltó törzs milyen szerződést kötött egy évszázaddal ezelőtt és, hogy éppen legkedvesebb barátjuknak Seth-nek kell beteljesíteni a szerződést. Minden Cullen kissé feldúltan ült a nappaliban, amikor megérkezett Jacob. Nessie rögtön az érkező nyakába vetette magát és Bella is odament hozzá, hogy megölelje, de a többiek csak nézték, és meg sem szólaltak. Jacob fáradtan sóhajtott.
- Oké, tudom, hogy most én vagyok itt a rosszfiú, de gondoljátok át a törzs érveit is. Egyébként, ha még érdekel titeket, nekem sem tetszik ez a helyzet egyáltalán. A legjobb barátomat kellett megbántanom és ő az, aki eltűnt – mondta Jacob feldúltan.
- Ha nem vagy hibás, akkor miért tombol benned így a bűntudat? – érdeklődött Jasper.
- Nem azt mondtam, hogy nincs közöm az eltűnéséhez. Tudom, hogy részben azért ment el, mert azt mondtam neki, hogy alfájaként meg fogom parancsolni, hogy vegye el azt a lányt – mondta Jacob kissé idegesen. – De nem tehetek mást, mert ez a tanács óhaja, de most nem azért jöttem ide, hogy ezen veszekedjünk.
- Akkor mit szeretnél? – kérdezték a többiek.
- A segítségem kell neki – szólalt meg Edward hirtelen.
- Mégis miért? – kérdezte Bella, majd Jacobra nézett.
- Azért mert követek jönnek ma a sasoktól, mint tudjátok, és valami gyanús nekem. Azt mondják, hogy minden rendben és a vörös sas elfogadta a törzs döntését, de nem engedik meg, hogy a Vezér négyszemközt beszéljen velem, és azt sem engedik, hogy meglátogassuk a leendő arát. Ez szerintem felettébb gyanús. Vagy a másik lány is eltűnt, vagy valami egyéb probléma van, amit nem akarnak elmondani – magyarázta Jacob. – Jó lenne, ha Edward a közelben lenne és belehallgatna a gondolataikba. Megtennéd?
- Persze, szívesen megteszem, ha ez segít. Hogyan csináljuk? Mármint hol és mikor találkoztok, mert azért a környéken kellene lennem, hogy halljam a gondolataikat – magyarázta Edward.
- Ne aggódj, már megbeszéltem a tanáccsal és sikerült meggyőznöm őket, hogy elrejtünk téged a tanácsterem hátsó ajtója mögött. Ott senki nem fog meglátni. Mondjuk úgy tíz méterre lennél tőlünk, az elég kis távolság ahhoz, hogy halld őket? – kérdezte Jacob.
- Igen, az bőven jó. Párszáz méterig hallom bárki gondolatait, úgyhogy ekkora távolság nem jelenthet gondot.
- Rendben, akkor délután négykor érkeznek, tíz perccel négy előtt találkozzunk a határnál. Két perc alatt odaérünk a mi sebességünkkel – mondta Jacob hálásan.
- Rendben, ott leszek – mosolyodott el Edward.
Jacob még egyszer megpuszilta Nessie-t majd odaadta Bella kezébe és elindult kifelé a házból, amikor Nessie gyorsan kiugrott anyja kezéből és a fiú után szaladt.
- Hé, Jacob – ugrott fel a hátára. – Ma nem maradsz? Még csak most jöttél – nézett rá Nessie az őzike szemeivel.
- Sajnos ma nem lehet. Mennem kell, hogy előkészüljünk a követek fogadására. Ne haragudj – mondta Jacob szemlesütve.
- Hát jó – mondta Nessie kissé csalódottan. – Holnap találkozunk?
- Igen, holnap eljövök, és együtt töltjük az egész napot, rendben? – kérdezte Jacob.
- Rendben, az nagyon jó lesz – mosolyodott el Nessie. – Akkor, szia – mondta még a kislány vagy visszament az anyjához.
- Sziasztok – mondta Jacob és újra elindult.

Ezután a hír után mindenki néma csendben ült a nappaliban. A legtöbben elgondolkoztak a helyzeten, az egyetlen, akit különösebben nem izgatott a kialakult helyzet az Rosalie volt, és hangot is adott a véleményének.
- Nem értem, hogy miért van rád ott szükség, Edward? – csattant fel Rosalie. – Mi van, ha ez egy csapda és elfognak téged. Komolyan oda akarsz menni egyedül annyi alakváltó közé? Esélyed sem lesz ellenünk, és egyébként sem a te dolgod, hogy mit csinálnak az indián törzsek egymás között.
- Seth a barátom, és ha az a másik törzs titkol valamit, akkor ki fogom deríteni – csattant fel Edward is. – Egyébként Jacob sosem engedné, hogy bántódásom essen és a többi farkas sem.
- Pf! Mert olyan megbízhatóak és szeretik a vámpírokat – mondta Rosalie gúnyosan.
- Na ide figyelj, te nem láttad Seth-et, hogy milyen elkeseredett volt. Nem csodálom, hogy eltűnt, én is ezt tettem volna a helyében – mondta Edward dühösen, aztán gyorsan elhallgatott, mert Jasper furcsán kezdett el rámeredni.
- Hagyjátok abba! – mondta Carlisle. – Seth a barátunk és Edwardnak igaza van Rosalie. Bár bevallom, hogy nekem sem tetszik, hogy egyedül leszel ennyi alakváltóval, de ha így döntöttél, akkor én nem fogom megakadályozni, hogy elmenj a találkozóra. Csak arra kérlek, hogyha bármi gyanús, akkor azonnal tűnj el onnan. Rendben? – kérte Carlisle.
- Igen, rendben van. Én sem akarok bajba keveredni – mondta Edward.
- Csináld csak, de ha valami bajod esik, akkor ne csodálkozz! – mondta Rosalie, majd felvonult a szobájába.
- Ne haragudj rá, Edward. Csak aggódik érted, és Seth-et is kedveli, de tudod, hogy nem erős oldala őszintén kimondani az érzéseit – magyarázkodott Emmett.
- Tudom, hallottam közben a gondolatait. Nincs semmi baj. Valamilyen szinten van igazság a véleményében – mosolygott Edward bátyjára.
- Alice, látsz valamit? – kérdezte Esme kíváncsian.
- Sajnos nem, az alakváltók most blokkolják a képességemet és Edward jövője egyenlőre eltűnt, úgyhogy már biztos a döntésében – mondta Alice határozottan.
- Nem lesz semmi baj, Drágám – csúszott közelebb Carlisle Esméhez és átölelte. – Edward tud vigyázni magára.
- Tudom, de azért egy kicsit aggódom – mondta Esme.
- Egy kicsit én is aggódom, – kezdte Bella. – de tudom, hogy Jacob soha nem hagyná, hogy bárki is bántsa Edwardot – mondta Bella határozottan.
- Nyugodjatok meg – kérte Edward a családját. – Ígérem, hogy nem lesz semmi baj. Most pedig menjünk haza egy kicsit. Szeretnék átöltözni – nézett Edward Bellára és Nessie-re.
- Rendben, menjünk – mondták a lányok.
Néhány pillanattal később már az erdőben futottak így hárman, Edward legnagyobb örömére a lányok könnyedén elhitték neki, hogy egyedül hagyta Seth-et az erdőben, és így nem faggatóztak tovább arról, hogy mi történt, és hová tűnt Seth. Viszont Edward egy kicsit aggódott amiatt, ahogyan Jasper délután rá nézett. Talán megsejtett valamit? Elvileg megérezheti a hazugságot, még akkor is, hogyha jól csinálom, és mielőtt rám nézett éppen füllentettem egyet Seth-ről – gondolkodott el Edward.

Néhány perc alatt hazaértek. Edward gyorsan átöltözött, majd amikor eljött az ideje, elindult a határ felé, hogy találkozzon Jacobbal. Nem kellett hozzá sok idő, hogy odaérjen, és Jacob is ott volt már, úgyhogy azonnal tovább is indultak. Ahogy a tanácsterembe értek Edward bement a tanácsteremmel szomszédos rejtett szobába, hogy onnan figyeljen az eseményekre. Nem is kellett sokáig várnia, mert néhány perccel később már hallotta is az egyre közelebbről jövő sutyorgást, majd az ajtó nyílását. Aztán rájött, hogy ezek a vének még csak a Quileute törzshöz tartozó tanács. Tehát a Black Eagle-ök késnek, mert már elmúlt négy óra – gondolta Edward a rejtekhelyén. Néhány perc múlva azonban újabb léptek zaját hallotta meg, és hangokat is a léptekhez, majd nyílt az ajtó és a két törzs képviselői üdvözölték egymást, majd mindenki leült és elkezdődött a beszélgetés.
- Üdvözöllek benneteket újra közöttünk! – mondta Joshua.
- Köszönjük, hogy fogadtok minket! – hangzott a válasz Gregtől.
- Nincs mit. Mit szeretnétek tulajdonképpen? – érdeklődött a Quileute-ok tanácsának vezetője.
- Nos, csak szeretnénk tudni, hogy rendben mennek-e az előkészületek az esküvőre és, hogy a farkas hajlandó-e tenni, amit kell – mondta Greg. – Mert ha a vörös sason múlik, akkor ebből nem lesz semmi. Csoda, hogy sikerült bezárnunk, hogy ne tudjon megszökni – tette hozzá Greg gondolatban.
Ahogy a főnök erre gondolt Edward látta maga előtt a rémült lányt, aki egy másik sas segítségével megpróbál elrepülni, de a többi sas megakadályozta őket, utána pedig a lányt bezárták egy szobába és rácsot is tettek az ablakára. A lány segítségére siető sas pedig megsérült és lezuhant. Edward halkan felszisszent a látványtól, de próbált minél csendesebben szörnyülködni.
- Nos, nálunk minden rendben zajlik. Igazság szerint néhány farkasunk szeretne meglátogatni benneteket és találkozni a vörös sassal – mondta Joshua.
- Sajnálom, de ez nem lehetséges. A lány most egy kicsit gyengélkedik, és utána pedig szüksége lesz minden idejére, hogy előkészüljön a szertartásra – mondta Greg határozottan. – Egyébként sem lenne jó, ha ilyen állapotban látnák a lányt, két hónap alatt viszont bele fog törődni a sorsába. Most csak egy csendes, és rémült kislányt látnának – tette hozzá a Tanácsfő gondolatban. – Azonban esetleg találkozhatnánk a kiválasztottatokkal? – kérdezte Greg kíváncsian.
- Nos, a farkas jelenleg nincs itt, mivel ő van beosztva őrjáratozni – hallotta meg Edward Jacob hangját. – Egyébként, még ha itt lenne, akkor sem egy bazári majom – tette hozzá Jacob gondolatban.
- Rendben, akkor térjünk a lényegre. Azt szeretnénk tudni, hogy a kevesebb, mint hónap múlva esedékes időponton biztosan meg fog-e jelenni a farkasotok? – kérdezte Greg.
- Igen, természetesen megjelenik – válaszolta Joshua. – Legalábbis nagyon remélem – gondolta még a Tanácsfő. – És a leány készen áll rá, hogy feleség legyen, ha eljön az idő? – kérdezte Joshua.
- Természetesen – bólintott Greg. – Legfeljebb Joanne kénytelen lesz parancsba adni neki a dolgot – gondolta Greg.
- Hagyják már abba ezt a képmutatást! – csattant fel egy női hang. – Mindenki tudja, hogy ez a két szerencsétlen gyerek a háta közepére sem kívánja ezt az esküvőt, maguk meg úgy bájcsevegnek, mintha két boldog család egyesülne – mondta a lány, majd gondolatban folytatta. – Ha az az idióta Gina nővérem nem fogadna szót állandóan a tanácsnak már árkon-bokron túl lennénk. Bár el tudnám tűntetni valahogyan a világ elől szegény barátnőmet.
Edwardnak erre a gondolatra felcsillant a szeme és egy terv kezdett körvonalazódni benne. Találkoznom kell ezzel a lánnyal négyszemközt – gondolta magában.
- Joanne – csattant fel Greg. – Azok után, amit tettél, te csak maradj csendben! Örülj, hogy nem történt nagyobb bajod a baleset során – nézett a lány begipszelt kezére jelentőségteljesen.
Pf! Baleset, na persze! Néhány napon belül összeforr a szárnyam, és Gina is megkapja a magáét, mert hogy ezt szándékosan tette az a nyavalyás nőszemély az egészen biztos. Nem is értem, hogy hogyan lehet ilyen idegesítő és talpnyaló nővérem – üvöltötte Joanne gondolatban.
- Nos uraim, szeretnének még valamit megbeszélni azon kívül, hogy két hónap múlva itt La Push-ban megtartjuk az esküvőt? – érdeklődött Joshua.
- Nem, köszönjük, hogy fogadtatok bennünket. Elhoztuk magunkkal a törzs nászajándékát, amit kérlek, hogy helyezettek el a fiatalok leendő házában – mondta még Greg.
- Köszönjük, Nektek! – mondta Joshua. – Akkor az esküvőn találkozunk. Ég veletek!
- Ég veletek! – mondta Greg, majd elindult az ajtó felé a kíséretével együtt.
Edward döbbenten állt az ajtó mögött, és arra várt, hogy Jacob jöjjön és kiengedje, hogy elmondhassa, amit hallott. Nem is kellett rá sokáig várnia az ajtó néhány perc múlva kinyílt és Jacob állt előtte kíváncsi tekintettel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése